Őrvidéki szél

 

Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja

MENÜ

Szeptember - Szent Mihály hava
Őszelő - Földanya hava - Tigris (Almaszüret) hava

Kormány Vera: SzeptemberA szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Népi megfigyelések:
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő

Jeles napok szeptemberben:
Egyed napja (szeptember 01.)
Szent Lőrinc napja (szeptember 05.)
Kisasszony napja (szeptember 08.)
Mária napja (szeptember 12.)
Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)
Máté apostol emléknapja (szeptember 21.)
Szent Mihály napja (szeptember 29.)

Rudan Mária: Mérleg zodiákusA szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

Népi mondóka
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jö, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.


Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést. Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt. Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.
A néphagyomány szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak. Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.

A néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.

A katolikus hívek Szűz Mária születésének emléknapját ünneplik, faluhelyen pedig ez volt a "két asszony közi" időszak záró-, és az ősz kezdőnapja. Minthogy ilyenkor már útjukra készülődnek a vándormadarak, a névadót sokfelé Fecskehajtó Kisasszonyként emlegették.
KisasszonyTulajdonképpen az augusztusi Nagyboldogasszony és a szeptemberi Kisasszony közötti periódus is a zordabb évadra való felkészülésre serkentette a gazdaasszonyokat, de már a férfinépet is. Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.
Némely helyen, nem is olyan régen még Kisasszony-nap hajnalán a vallásosabb asszonyok kimentek a határba, és lehetőleg egy kiemelkedőbb dombon várták a napfelkeltét. Azzal a legendabéli hiedelem-mel, hogy aki érdemes rá, a felkelő napkorongban megpillanthatja Szűz Mária alakját. Ha netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.
A vetést is e határnap után kezdték sokfelé, és a vetnivaló búzát az előző éjszakán "harmatra tették", azaz a szabad ég alatt elterítették, abban a hitben, hogy akkor nem fog majd megüszkösödni. Végül a vetés után magasra dobták a kiürült zsákot, kérve a Mindenhatót, hogy akko-rára nőjön a gabona.
Szeptember legnagyobb ünnepe mindenképpen a Kisasszony nap, Szűz Mária születésének az ünnepe. A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és gyökerének gyógyereje van. Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a mocsárd, - ismertebb nevén a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.

A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít erre az alkalomra, ami - karácsonyi étel lévén - fokozza a nap ünnepélyességét.
E jeles napot követi Mária - Jézus halála felett érzett - anyai szenvedésének, anyai fájdalmának ünnepe, a Hétfájdalmú Szűzanya, vagy Fájdalmas Szűzanya napja szeptember 15-e, így a hívő katolikusok sokfelé e két ünnepet együtt ülik meg. Zarándok búcsúkat rendeztek, és rendeznek még ma is többek között: Sasváron, Pozsonyban, Nyitrán, Sümegen. A búcsúkon vásárolt, - többnyire népi fafaragóktól származó - kis Piéta szobrocskák pedig természetes tartozékai voltak a parasztházak szentélyeinek, szent sarkainak.

A legenda szerint a III. század elején élt Nagy Konstantinusz édesanyja, Ilona császárnő ezen a napon találta meg Jézus Krisztus keresztjét. A január hatodikára eső Vízkereszt, majd a május harmadikán esedékes keresztfaünnep és a szeptemberi Szentkereszt napja szinte hajszálpontosan harmadolja az évet, és a földünkben gyökeredző Élet fáját jelképezi.

A néphagyományban az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé ilyenkor a szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol Máté evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: "Csak pelyva kelne a mag után".
Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.

Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.

(Köszönet a Szoboszló képeskönyv gondozóinak!)

Asztali nézet