Őrvidéki szél

 

Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja

Csaba testvér: Anyaországbeli testvéreink kinyújtották felénk kezüket és felkínálták azt, ami nekünk a legdrágább

2010-06-01 19:39 barikád.hu

Anyaországbeli testvéreink nagylelkűen kinyújtották felénk kezüket és szeretettel, jósággal felkínálták azt, ami számukra is a legdrágább, nemzetünk nagycsaládjához való törvényes tartozás lehetőségét, a magyar állampolgárságot.

Meghívtak asztalukhoz mint testvér a testvért, hogy szétszabdalt népünk békében újra egyesülve részt vehessen Európa határain belül, más szabad nemzetekkel közösen, világunk tovább álmodásában, építésében. Ezentúl nemcsak anyanyelvünk drága köteléke tarthat össze bennünket, hanem a szabad magyar parlament által megszavazott törvény is. A kettős állampolgárságról szóló törvény lehetőséget és jogot ad, hogy ne csak a távoli kispadról, vagy mint vendégmunkások szóljunk bele nemzetünk nagycsaládjának ügyes-bajos dolgaiba, hanem mint felelős állampolgárok belekapcsolódjunk a bennünket érintő döntésekbe és azok kivitelezésébe.

Az újszövetség népéhez tartozó erdélyi kereszténynek a földi síkon két nagy erővonalat kell harmonizálnia. Magyarok vagyunk, de köt a drága szülőföldünk, Erdély, ahova a jó Isten akaratából születtünk, és ahol rajtunk kívül sok-sok becsületes ember él. Bármelyik értékről is ha le kellene mondanunk, szegényebbek, sebzettek lennénk. Hiszem, hogy nem a határok tologatása a megoldás számunkra, hanem a testvéri szeretetben, becsületes munkában való egymásra találás. Úgy gondolom, hogy elég nagy ez a szép Kárpát-medence, hogy otthont adjon az itt élő népeknek. Nekünk nem egymástól kell elvegyük a betevő falatot, hanem váll a váll melletti kemény munkával kell azt mindannyiunk számára megteremtsük. Hiszem, hogy együtt könnyebb és eredményesebb is az az útkeresés, a munka, mely családjaink életét tovább tudja vinni az új évezredben. Hiszem, hogy a kétezer éve közénk jött betlehemi kisded képes akkorára tágítani szívünk, melyben elfér a népünk, nemzetünk iránti őszinte szeretet, és a szülőföldünk iránti ragaszkodás, de a velünk együtt élő nemzetek iránti lojalitás is. Így, mi a Trianon után kisebbségbe szakadt magyarok élő hidak lehetünk, s nem falak, melyek elválasztanak, vagy hideg vas ékek, melyek széthasogatnak népeket, országokat.

Mindezek tudatában drága gyermekeinkkel szeretnénk megköszönni egy szentmisében a bennünket szerető, segítő anyaországi testvéreinknek a lehetőséget, a kettős állampolgárságról szóló hatalmas kaput, melyen keresztül felemelt fővel beléphetünk egymáshoz. Szeretnénk együtt imádkozni, hogy ez a szép, tiszta szívek vágyából megszületett lehetőség valósággá váljon. Azt szeretnénk kérni imáinkban, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény az acsarkodó, múló világ végét jelentse, és egy új testvéribb, reményteli világ alapköve legyen. Ezért július 10-én 18.00 órától Budapesten, a Szent István Bazilikában egy ünnepi szentmisét szeretnénk bemutatni gyermekeinkkel. A szentmise énekrendjét a XVII században élt csíksomlyói ferences szerzetes, Kájoni János anyagából válogatta a csíkszeredai Role együttes. Hálaadó, ünnepi műsorunkra nagy szeretettel várjuk, mindazokat, kik testvéri szeretettel nyújtják felénk karjaikat.

Kisebb testvéri szeretettel,
Csaba t.

Csaba testvér: Szent József sem kapott motoros fűrészt

Bucsy Levente

Miért vannak gondok, nehézségek? Hogyan álljunk hozzájuk és hogyan tudjuk leküzdeni őket? Ezen kérdések köré fűzte a húsvét előtti háromrészes lelki elmélkedéssorozat második stációját Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A budapesti Szent István-bazilikában tartott „lelki ébresztőn” elmondta egyik kedvenc viccét is, valamint azt, hogy Jézus miért nem adott Szent József kezébe motoros fűrészt.

Miért olyan nehéz szembefordulni a nehézségekkel? – ezt a kérdést boncolgatta Böjte Csaba dévai ferences testvér a húsvét előtti triduum (háromnapos lelki felkészülés) második napján, a budapesti Szent István-bazilikában tartott szentmisén. „Nem lehetne szólni a mennyei Atyának, hogy legyen könnyebb? Miért vannak gondok, problémák, nehézségek?” – tette még hozzá, könnyítésül az alapkérdés körüljárásához.

Szent József és a motoros fűrész

Csaba testvér szentírási példával kezdte a válasz megkeresését: „A Szűzanya biztosan mind a tíz körmét lerágta. Miért nem segített az Atya, hogy mondjuk a kis Jézus ott lapult a függöny mögött, és akkor ejnye-bejnye, puszi-puszi, előkerül. De Jézus később hozhatott is volna Szent Józsefnek egy motoros láncfűrészt, hogy ácsként ne kelljen vacakolnia” – fejtegette Böjte Csaba, majd így folytatta: „A házi feladatot sem írja meg az anya a gyermek helyett, mert bízik benne, hogy megcsinálja. A feladatok felvállalása, megoldása által a gyermek kibontakozik, növekszik, ügyesebb lesz. Nem mondja egy anya sem a gyermekének, hogy »ne tanulj meg járni«. Persze, kellemetlen dolog járni, biciklizni tanulni, közben óhatatlanul egy-két tenyérnyi bőrfelületet elveszítünk, ahogy úszáskor is belekortyolunk a vízbe – benne van a pakliban. Nem kell félnünk a nehézségektől. Isten megengedi, hogy legyenek nehézségek, mert általuk növekszünk” – mondta a dévai árváknak otthont adó atya.

Aki nem él át kínokat

Nemrég olvasta, hogy Magyarországon el akarják törölni a szóbeli vizsgát, mert az stresszeli a gyereket, kellemetlen. „Ilyen az élet – feladatainkat meg kell tudni oldali. A gyermekeknek gyermekfeladataik vannak, és ahogy növekszünk, a feladataink is nőnek, amiket ha alázattal, lelkiismeretesen megoldunk, egy asztalhoz ülhetünk az Istennel. De ezen az úton nincs rövidítés” – kommentálta kritikusan – alternatívát is felállítva – a helytelennek tartott változtatási szándékot Csaba testvér. „A pillangó is, amelyet megkímélnek a születés kínjától, nem fog tudni repülni. Az a gyermek, akit bezárnak egy kényelmes lakásba, egyik csövön jön a kakaó, a másikon a piskóta, csak potrohos szörnyeteg lesz belőle, nem élő ember” – tette hozzá.

A sípályán

Ha elmegyünk sízni – folytatja a példák sorát –, akkor sem a kis ház melletti lankán próbálkozunk, hiszen le akarjuk győzni a lejtőt. „Ha nem építed fel a házadat, elbuktál. Ha nem hódítod meg álmaid asszonyát, egyedül maradsz. A lányokat és a várakat ostrommal veszik be – tartja a mondás. Meg kell küzdeni.” Leszögezte azt is: gyereket felnevelni is nehéz, szinte lehetetlen – de jó dolog. Jó dolog az asztalfőhöz ülni, gondoskodni a családodról, igazi, férfihoz méltó feladat. Ezt az örömöt az Isten minden férfinak felkínálja.

Öröm, amely nem okoz másnaposságot

Szomorúan említette meg a számadatot: az elmúlt egy évben százezer abortusz volt a Kárpát-medencében, ennyi férfi nem vállalta ezt a feladatot. „Pedig ezt az örömöt a rozsda nem eszi meg, nincs utána másnaposság. Minden egyes hegycsúcs, amit meghódítasz, gazdagabbá tesz téged” – szegezte a hallgatóság férfi részének, majd felvetette: „Mi merjük vállalni a feladatainkat, akár egyénileg, akár közösségileg? Ne nyafogj, oldd meg! – polgármesterek, miniszterelnökök is elbuknak ezen. De szebb dolog nincs annál, mint feladatunkat becsülettel felvállalni és elvégezni.” Szerinte a vasárnapnak is az adja meg az igazi értékét, ha a hét korábbi részét rendesen, becsületesen végigdolgoztuk, persze – mint mondta – nem kell „fakírnak” lenni.

Csaba testvér fenntart egy anyaotthont is. „Sokszor látom, amikor egy-egy fiatal anyuka átalakul; nemcsak egy gyermek születik, hanem egy édesanya is. Önmagát újjászüli a lány, hogyha életet ad a gyermekének – nehézség, gond is, amit szeretetből vállalsz” – beszélt egy meghatározó élményéről és ahhoz kapcsolódó gondolatairól Böjte Csaba.

Eltűnt lábnyom

Felelevenített egy történet, mely szerint véget ér egy ember élete, s halála után meglátja saját élete útját, amin az ő lábnyoma mellett ott egy másik lábnyom is. A férfi megkérdezi az Istent, hogy kié az, érkezik a válasz: „Én voltam, mindig veled voltam.” Volt viszont néhány útszakasz, ahol csak egy lábnyom volt. Ezeket látva a férfi megkérdezte Istentől, miért éppen a legveszedelmesebb szakaszokon hagyta magára. Erre Isten úgy felelt: „Nem hagytalak egyedül, ölemben vittelek.” Csaba testvér számára a történet tanulsága az, hogy Isten erőnkön felül nem próbál meg minket.

Csaba testvér kedvenc vicce

S ha már történetekbe fogott, Böjte atya elmondta kedvenc viccét is. Bemegy Szent Péter az Istenhez, lerakja elé a kulcsot, „én beadom a felmondásomat!”. Isten azt mondja erre, „mitől rágtál be? Addig nem mehetsz sehova, míg meg nem mondod, mi a baj”. Péter erre így felel: „Állok a mennyország kapujában, nézem az előírásokat, a direktívákat, végzem a dolgomat, van, akit beengedek, van, akit nem. De így nem lehet dolgozni, ha közben anyád itt hátul mindenkit beenged!” A prédikátornak ez a vicc is azért tetszik, mert arról tanúskodik, hogy az élet bár nehéz, és mindenért meg kell küzdeni, tudnunk kell, hogy Isten gyermekei vagyunk. Megismételte hétfői mondását, „tudnunk kell, hogy Isten egy marék porból teremtett minket”.

Hány gólt kell rúgni?

„Aki ért a futballhoz – hozott a hétfői után újabb sportos hasonlatot –, az tudja, nem lehet tíz támadásból tíz gólt rúgni. Azt mondják a drukkerek, ha 4-5 jó támadásból lesz egy gól, akkor már jó a csapat. Miért várnák el tehát tőled vagy családodtól, hogy mindig minden sikerüljön? Kudarc, gyengeség – fel kell tudni vállalni!” – figyelmeztetett Csaba testvér, hozzátéve: „ugyanígy egymás hibáit is el kell tudni fogadni, s azt mondani, »nem baj, a következő támadásból gól lesz«”.

A gyermekotthonban is azt látja, hogy sokszor vallanak a gyerekek kudarcot elsőre, másodikra, „de ha a hónuk alá nyúlunk, meg fogja tudni valósítani a céljait, amelyeket az Isten rábízott” – adott hangot optimizmusának a derűs pap.

A nemzetre váró házi feladat

Feladatok nem csupán egyéni vagy kisebb közösségi szinten várnak ránk – derült ki a szentbeszéd alkalmával. „Isten újabb és újabb feladatokat bízott népünkre is. Ugye Trianon: nagy házi feladat. Meg tudjuk oldani, vagy csak nyafogni tudunk miatta? Ki tudjuk találni, hogy a Kárpát-medencei magyarság nagy családjának az Európai Unió határain belül hogyan tovább? Óriási feladat az erdélyi magyarságnak kivívni az autonómiáját – alázattal, szeretettel, kitartó munkával. Meg tudjuk oldani a házi feladatunkat? Bíznunk kell az Istenben, egész biztos, hogy van megoldás. Hogy egy nemzet sem lehet zsákutcában. Csak legyen bennünk elég alázat, kitartás, imádságos szeretet, összefogás.” Csaba testvér végül hitet tett amellett, hogy „bármilyen feladat is van előttünk, attól nem szabad elkeserednünk, nem szabad félnünk”.