Fertőmeggyes

Fertőmeggyes (Mörbisch am See)
Az 1792-ben épült evangélikus templom
Fertőmeggyes címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Kerület	Kismartoni járás
Alapítás éve	1254
Polgármester	Peter Vargyas (SPÖ)
Irányítószám	7072
Körzethívószám	02685
Forgalmi rendszám	EU
Népesség
Teljes népesség	2387 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség	84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	122 m
Terület	28,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőmeggyes Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 45′ 0″, k. h. 16° 40′ 0″47.75, 16.6666666667
Fertőmeggyes weboldala

Fertőmeggyes (németül Mörbisch am See, horvátul Merbiš) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. Kismartontól 20 km-re keletre a Fertő nyugati partján fekszik. Nevét onnan kapta, hogy területe meggyfában gazdag volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált kőszerszámok, majd a későbbi időkből a bronzkori sírok és kelta használati eszközök. A római kor legnevezetesebb maradványa az országhatáron, de már magyar területen álló Mithrász-szentély, melyet közös magyar-osztrák együttműködéssel újítottak fel.

A mai települést 1254-ben "possessio Megyes" néven említik először. Valószínűleg határában a mai Katzendorf-hegy környékén állt egykor Macskakő vára, melyet 1244-ben említenek először. A 15. században rabló cseh lovagok központja volt és 1465-ben pusztult el. Ma nyoma sincs.

Fertőmeggyes 1300 körül a Gutkeled nemzetség birtoka volt. 1331-ben már állt Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma. 1385-ben Mária királynő Sopron városának adományozta. 1485-ben felépült a Szent Ulrich tiszteletére szentelt templom. A falakkal nem védett települést 1529-ben a török könnyedén elpusztította. A jobbágyság is megkeserítette a meggyesi parasztok életét, akik nem tudták fizetni Sopronnak a rájuk kirótt magas adókat, így 1598-ban és 1713-ban is fellázadtak a város uralma ellen. A 16. század második felében lakói evangélikusok lettek, de a 17. században egy részük visszatért a katolikus hitre. A két vallás hívei között állandó összeütközések voltak. 1683-ban bécsi hadjárata során a török újból elpusztította. 1705 és 1709 között többször a kuruc hadak dúlták fel. Az 1781-ben bevezetett türelmi rendelet konszolidálta a két vallás közötti ellentéteket a többségi evangélikus hívek és a katolikusok között. A község lakosainak háromnegyede ma is evangélikus. 1862-ben a jobbágyfelszabadítás bevezetésével megszűnt a Soprontól való több évszázados függőség és ez kedvezően hatott a falu gazdasági életére.

Vályi András szerint "MEGYGYES. Mörbis. Német falu Sopron Várm. földes Ura Sopron Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rákoshoz közel, mellynek filiája, Sopronhoz 1 2/3 mértföldnyire, határja jobban hegyes, mint síkos, terem búzát, rozsot, árpát, zabot, bora nevezetes, erdeje is van, és Fertő tavában nádgya elég." ^[2]

1910-ben 1834, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. A település a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében 1921 november 14-én került osztrák kézre. Az osztrák birtokbavételt egy kis létszámú magyar szabadcsapat a Rusztról bejövő út elfoglalásával még megpróbálta megakadályozni, de az osztrák túlerő hatására kénytelenek voltak visszavonulni.

A II. világháború idején a község sokat szenvedett az orosz csapatok túlkapásaitól, akik teljesen kifosztották lakosait. A legtöbben mindenüket elveszítették. A község újra felvirágzásában kiemelkedő szerep jutott a bornak, mint legfontosabb kereskedelmi árunak. A bortermelés ma is a lakosok nagy részének ad megélhetést. A turizmus fellendülése 1952-ben kezdődött. 1954 és 1957 között a tó feltöltésével épült meg a Fertő-tavi mesterséges strand. 1957-ben rendezték meg első ízben a Mörbischi Ünnepi Játékokat, amely a települést messze külföldön is híressé tette.

Gazdaság

Üdülőhely, kikötője, strandja van. Híres borairól is.

Nevezetességei

• A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, de az eredeti templomból már csak a torony áll. Mai formáját 1834-ben az átépítés után nyerte el. 1962-ben renoválták.
• Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1967-ben restaurálták.
• 1957-óta itt a tóparti színpadon (Seebühne) rendezik a Burgenlandi Ünnepi Hetek (Seefestspiele Mörbisch) operettelőadásait. (Intendáns 1993 óta: Harald Serafin. Igazgatása alatt az évi nézőszám 67.000-ről 200.000 fölé nőtt)
• Jellegzetes városképi elem az udvarköz(Hofgasse), amely a lakótelkek sokszoros megosztásából (ezek végeredményben általában nyolcadtelkek voltak) származik. 2001 óta az UNESCOVilágörökség védelme alá tartozik.

A Fertő-tó mindig nagy vonzerővel bírt, nemcsak az állatvilág számára. Régen a faluból a nyílt vízre csak egy csatornán keresztül ladikon lehetett kijutni. Ezért az 50-es években elkezdték a partig vezető út építését. Mivel egyre több hazai és külföldi vendég használta a tavat fürdésre, 1954-ben strandot építettek. A strand helyét azon a helyen jelölték ki, ahol a tónak természetes áramlása van, itt a legtisztább a víz. 1957-ben építették a Seehotel szállodát, majd ugyanebben az évben rendezték meg az első Ünnepi Játékokat. A 60-as évektől kezdve Mörbisch óriási fejlődésen ment keresztül. Kis bortermelő községből kedvelt nyaraló-és kirándulóhellyé nőtte ki magát.

1996-ban bővítették és korszerűsítették a tóparti strandot. A tágas zöldterületek, az éttermek, a játszóterek, és a különálló fürdő- és pihenősziget egyaránt lenyűgöz kicsit és nagyot.

A legfiatalabb vendégeket elsősorban a szolárfűtésű élményfürdő vonzza. A bébimedencében pancsolnak, csúszdáznak, élvezik a mesterséges vadvízi sodrást, vagy önfeledten játszanak az egyedülálló vízi játszótéren. Aki megunja a vizet, az a nagy homokjátszótéren várat építhet, megmérheti erejét a mászóállványon, vagy egyszerűen csak játszhat a homokban. A Fertő-tó kellemes hőmérséklete is úszásra csábít. Közben az ember szippanthat egy kis „operett levegőt” és megfigyelheti a munkásokat a színpadi díszletek építése közben.

Aki mozgásra és sportra vágyik, annak a bőség zavarával kell szembenéznie. Játék-és sportlétesítmények (strandröplabda, kisméretű focipálya, tornapálya, minigolf és asztalitenisz) gondoskodnak a parton lévők unalmának elűzéséről. Szörfözés? Csónakázás? Sétahajókázás? Itt mindenki megtalálja a kedvére valót.

Spielplatz im Seebad Mörbisch

Belépők

 

Napi jegy: 4 euró (árváltoztatás joga fenntartva) Csoportos kedvezmény igény szerint Neusiedler See Card-dal rendelkező vendégek számára ingyenes strandbelépő, valamint ingyenes parkolási lehetőség

Nyitvatartási idő

 

Májustól szeptemberig: 8 – 18 óráig
Júliusban és augusztusban: 8 – 18 óráig
A pénztárok nyitva tartása időjárásfüggő!

---

Herbert Alsen kamaraénekes, az Állami Operaház tagja, 1955-ben járt először Mörbischben. A Fertő-tó partján fekvő kis falu teljesen megbabonázta. Annyira tetszett neki a környék, hogy vásárolt magának egy kis birtokot, és itt telepedett le. Rögtön felismerte, hogy tájkép kiváló helyszín lehet ahhoz az elképzeléshez, amelyet gondolatban már maga előtt látott.

Alsen bemutatta tervét Bögl tartományi tanácsnoknak, aki azonnal beleszeretett az ötletbe, és maximális támogatást ígért. A faluban is teljes megértés és támogatás fogadta a színpadi előadások megvalósításának szándékát. A terv és a megvalósítás között rövid idő telt el.

1957-ben a falutól keletre lévő szigetre villámgyorsan földet szállítottak a létrehozandó nézőtéri tribün számára. A víziszínház színpadát egy mesterséges, úszó szigetre építették fel. A művészi szándék megvalósításához rendelkezésére álló szerény anyagi lehetőségek ellenére még ugyanezen év júliusában a „Cigánybáró” című felejthetetlen operettel megnyitották a Mörbischi Ünnepi Játékokat.

 

Külön megemlítendő, hogy a helybéliek nem csak az építkezésnél segítettek, hanem szerepeltek is a darabban. Ma már tudjuk, hogy a mörbischi férfikórus, és más helyi énekszerető közreműködése nélkül nem sikerült volna az Ünnepi Játékokat ilyen népszerűvé tenni.

Sok esti és éjszakai próbára, hangképzési gyakorlatra, valamint színészi tehetségre volt szükség az Ünnepi Játékok elindításához. Az énekesek hat éven keresztül hódoltak az operettnek, énekeltek, táncoltak, játszottak. Sokszor majdnem ingyen. Akkori újságok egy olyan faluról adtak hírt, ahol ”mindenki operettlázban ég, és még a szőlőskertek felől is operettek dallama szól”.

 

Az ülőhelyeket számát már 1958-ban 1200-ról 1500-re kellett növelni, de a következő években is állandó bővítésre volt szükség. Az utolsó nagy átalakítást az óriási jegyigénylés miatt 2000-ben végezték. Alig néhány hét alatt 6.000-re bővítették az ülőhelyek számát, egy próbatermet és egy éttermet is építettek.

3.600 négyzetméternyi területével a mörbischi Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpada. Az alapító Alsen 1978-as halála után az Ünnepi Játékok művészeti vezetését Fred Liewehr a bécsi Burgtheater színésze, 1980-tól Schurli, 1984 és 1988 között a ”Teletheater”, majd 1988-tól a Burgtheater színésze Rudolf Buzolich vette át. 1992 óta Harald Serafin professzor vezeti a Mörbischi Ünnepi Játékokat. Különösen az ő intendánsi tevékenysége járult hozzá az operett sokszor idézett reneszánszához. Ma Mörbisch az „operett Mekkája”, nemzetközileg elismert szabadtéri színházi esemény, amelyet egy operettrajongó sem hagyhat ki.