Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja
ŐRISZIGET
Árpád-kori magyar határőr település, mely eredetileg a közeli Kendszék egyik őrhelye lehetett. A 14. századig nincs róla írásos anyag, de a 13. századból ismertek a Szigeti és a Szigeti Zarka családok, melyek valószínűleg itt voltak birtokosok.
Őriszigetet csak 1352-ben "Zygeth" néven említik először. Római katolikus temploma román kori, először 1368-ban említik. 1482-ben lakói nemesi rangot kaptak. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A reformáció az 1570-es években terjedt el a településen, lakói az evangélikus egyházhoz csatlakoztak. Az evangélikus egyházközséget 1785-ben alapították. Evangélikus temploma 1792 és 1794 közt épült.
Fényes Elek szerint " Őri-Sziget, magyar falu, Vas vármegyében, 41 kath., 236 ágostai lak., evang. anyaekklézsiával. F. u. nemesek. Felső-Őrhez közel, Utolsó posta Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint " Őri-Sziget régi őrségi nemes község. Van 77 háza, lélekszám 381, akik mind magyarok. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája és távírója Vörösvár. Ág. ev. temploma 1825-ben épült."
1910-ben 333, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Lakossága ma is magyar többségű, evangélikus. 1971-ben közigazgatásilag Vasvörösvárhoz csatolták. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 223-an vallották magukat magyarnak Őriszigeten.
A régi iskolaépület 1834 és 1836 között épült, ma az óvoda működik benne.