Őrvidéki szél
Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja
Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja
Barátfalva - Segítő Mária kápolna
Ollersdorf - Maria Helferin wallfahrtskapelle - Segítő Mária búcsújáró helye
Ezt a falut, mint búcsús helyet Barna Gábor jelöli a jelentősebb XVIII-XX.századi magyarországi kegyhelyek között a Búcsújáró magyarok című könyv (Szent István Társulat 1994.) hátsó belső borítóján lévő térképen, de további információt nem tudtunk róla. A helyszínen járva két, egymással szemben található kegytemplomot találtunk. Az itt bemutatott Segítő Mária kápolnát és a vele szemben álló Nagyboldogasszony templomot.
Pió Atya szobra Barátfalván
Máriakép-Badafalva
Maria Bild zu Weichselbaum - Boldogasszony búcsújáróhelye
Templomfalu és búcsújáróhely a Rába völgye feletti, erdős magaslaton. Badafalvához tartozik (a két helység lakóinak száma közel 890), attól északra 3 kilométerre van, festői környezetben. A búcsújárás 1749-ben kezdődött, amikor a hagyomány szerint egy erdei fára erősített Mária-képet Badafalvára vittek, ahonnan „csodaszerűen" (ismeretlen módon) visszakerült az erdőbe.
A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom (Mária látogatása Erzsébetnél elnevezésű) egy korábbi kápolna helyén, 1793-ban épült. 1945-ben erősen megrongálódott; 1974-ben helyreállították.
A templombelsőben figyelemre méltó a négy oszlop által közrefogott főoltár amelyet 1958-ban állítottak össze XVIII. és XIX. századból származó részekből. Az oltáron lévő kegykép a máriapócsi Madonnát ábrázolja (a kép eredetije a bécsi Szent István-dómban van). A szószék XVIII. századi.
Dérföld
Dörfl im Burgenland - Boldogasszony búcsújáró helye és szentkút
Az Edlau- és Rabnitz - Répce-patak összefolyásánál fekvő kis falu oklevélben 1390-ben szerepel először, Derphul néven. Lakosságának száma 1260.
A Marfia Bründl búcsújáró-kápolna (Mária kútja) a falutól nyugatra, erdei úton közelíthető meg. A kápolnát 1720-ban Esterházy Gábor építtette, de már 1677-től búcsújáróhely volt a forrás melletti Mária-szobor, amelyet 1677-ben Hedly Mátyás és felesége, Szunyogh Borbála készíttetett. Nagyboldogasszony és Kisasszony napján még ma is sok búcsújáró keresi fel.
A búcsújáró-kápolna mellett van a XVIII. században épült barokk Gyónó(Oswald)-kápolna, Mária-oltárképpel és Szt. Sebestyén szobrával.
Fraknó
Forchtenstein - Boldogasszony búcsújáró helye és szentlépcső
A Rozália-hegység lábánál, a Vulka völgyében települt, több mint 2840 lakosú község. Valószínűleg a XIV században alapították. 1346-ban „Faruhno" néven szerepel oklevélben. Ekkor már temploma is volt. A falu lakossága 1571-1606-ig evangélikus volt. Az Esterházy család birtokába 1622-ben került.
A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom, valamint a szervita kolostoregyüttes a Hauptstrassén található. A Mária mennybevitele templom 1347-ben már állt. Mai barokk megjelenését 1655 és 1695-ben történt bővítésekor nyerte. A szentély egy része gótikus eredetű. A nyugati oromfalas homlokzaton nyíló kapu szintén gótikus. Az előcsarnok a XIX. században épült. A déli bejárat felett 1655-ös évszám olvasható, a felette lévő kőrácsos ablakok neogótikusak. A négyszintes torony ablakai lunettásak, alacsony sisakja szegmensívű oromzatok között emelkedik.
A templombelsőben a főhajót keresztboltozat fedi, amelynek bordái korong alakú zárókövekben végződnek. A főhajó pilléreit barokk faszobrok díszítik. Az oszlopos főoltár 1754-ben készült. Az oltárfülkében baldachin alatt lévő, fából faragott Madonna-szobor - az egykori kegyszobor - a XV. század közepéről való. A mellékoltárok 1756-1757-ben készültek, rokokó ornamentika és plasztika díszíti őket. A bal oldalin a Pietá látható, a jobb oldalin Szent Peregrinus áll a feszülettel. A rokokó díszítésű szószék 1756-ban készült, hangvetőjén a hit szimbólumával. A plasztikus díszű keresztelőkút 1700-ból való. Néhány érdekes XVII. és XVIII. századi sírkő látható beépítve a templom falába. Közülük figyelemre méltó Kolozsváry Olasz Istvánnak, az egykori várkapitánynak címeres sírköve 1658-ból.
A Szervita-kolostor a templom keleti oldalához csatlakozik. A herceg Esterházy Pál alapította kolostor 1692-1704 között épült fel, mestere Konrad Bechter volt. Egyemeletes, négyszárnyú barokk épület. A főbejárat felett az Esterházy-címer, s az előreugró oromzaton az 1773-ban készült Harangos Madonna (Kismartoni kegyszobor) látható. A földszinten keresztboltozatos kerengő húzódik. Az épület északnyugati sarkán lévő kis kolostorkápolna dísze a XVIII. század közepéről való, s a Mater Dolorosát ábrázoló faszobor. A rendházat 1982-ben felszámolták, az épület ma az egyházmegyéhez tartozik.
A Scala Sancta (Szent Lépcső) vagy az ún. „Szent Veronika lépcső", a templomtól északra, 1699-1704 között épült fel egy dombon. Az egymással párhuzamosan futó, dongaboltozattal lefedett lépcsők eredetileg a templomhoz kapcsolódtak.
A Szentháromság-oszlop (a templom előtt) 1700-ban készült. Az oszlopot szőlőlombkoszorú díszíti.
Incéd
Dürnbach - Nagyboldogasszony búcsújáró helye
Incéd - Dürnbach (Burgenland, Ausztria), vas megyei horvát község a stájer országút mentén, helyi jelentőségű búcsújáró hely Szűz Mária tiszteletére. Először 1244-ben említik az oklevelek a falut. A 16. században a törökök elpusztították, utána népesedett be horvát lakosokkal. Földesura a Batthyány család volt. Az egykori plébánia templom, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltek, a falun kívül állt. A mai plébánia templom, a búcsújáró templom 1781-1783 között épült egy korábbi pestises fogadalmi kápolna helyére. A Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Dorfmeister István festette 1794-ben. 1838-ban XVI. Gergely pápa búcsúkiváltságokkal ruházta fel a templomot. Ettől az időtől növekedett a búcsúsok száma., Fő búcsúja augusztus 15. Búcsúját főleg a környékbeli horvátok látogatják.
Kicléd (Kisléd)
Kitzladen - Szent Jakab egykori búcsújáró helye
Barna Gábor jelöli a jelentősebb XVIII-XX.századi magyarországi kegyhelyek között a Búcsújáró magyarok című könyv (Szent István Társulat 1994.) hátsó belső borítóján lévő térképen, de további információt nem tudunk róla. A helyszínen járva a plébános sem emlékezett rá, hogy mióta szűnt meg itt a búcsújárás, így csak feltételezzük, hogy a főoltáron látható Szent Jakabhoz, a zarándokok védőszentjéhez kötődött egykor.
Kisboldogasszony
Kleinfrauenhaid - Boldogasszony búcsújáró helye
Az 53-as jelzésű út mentén lévő kis falut írásos emlékek említik először, 1299-ben.A Mária mennybevitelének szentelt katolikus plébánia- és búcsújárótemplomot a falunál korábban, 1261-ben említi írásos adat. Mai megjelenését a XVII. és XVIII. században nyerte. A törökök által megrongált templomot herceg Esterházy Pál építtette újjá, késő barokk stílusban. A torony és az oromzatos homlokzat 1778-ban épült hozzá.A Mária mennybevitelének szentelt A templom mai formájában egyhajós, oromfalas homlokzata előtti nyugati toronnyal, félköríves záródású szentéllyel, két oldalkápolnával. A déli oldalhoz kapcsolódó Xavéri Szent Ferenc-kápolna 1694-ben, az északi oldali családi mauzóleum a XIX. század második felében épült. A főoltáron látható kegykép, a „Fekete-Madonna", hátlapján az 1461-es évszám olvasható ugyan, de valószínűleg csak a XVII. században készült. Az Esterházyak tulajdonában volt ugyanis, ide ajándékozással került a fraknói várból. A mellékoltárok olajfestményei Dorffmaister István alkotásai 1784-ből. A festményeket 1963-ban restaurálták.A Mária mennybevitelének szentelt A templom körüli temető kerítésfalában három kis kápolna látható. Az egyik szoborfülkéjében Mater Dolorosa faszobra áll, középen fesziilettel. A temető nyugati kapuja a templommal azonos korú.
Az egyszerű, téglalap alaprajzú temetőkápolna román alapokon épült, korai gótikus volt. Mai megjele nése barokk, amit az 1718-as helyreállításnál kapott. A későbbi években is többször felújították, de ezek a munkálatok csak rontottak megjelenésén.
Lajtaszentmiklós
Neudörfl - Boldogasszony egykori búcsújáró helye
A Lajta keleti pertján, a tartomány határán,Pöttschingtől mintegy 7 kilométererre van a 3950 lakosú helység.A Mária születése plébániatemplom, korábban Szent Miklós-templom, a helység déli szélén épült, 1669-ben. 1683-ban a törökök lerombolták. 1783-ban helyreállították és bővítették, ekkor épült a torony is. Mai megjelenésében egyhajós, barokk épület, nyugati toronnyal, támpilléres szentéllyel. A templomot 1953-ban felújították, a barokk berendezést eltávolították. Csupán a Szent Miklóst ábrázoló barokk faszobor (korábban a bejárat feletti fülkében) látható a templombelsőben, továbbá a modern főoltáron függő, egykori búcsújárókép, szöveggel és 1683-as évszámmal.
Léka
Lockenhaus - Boldogasszony búcsújáró helye
A Kőszegi hegyek lábánál, a Güns-Gyöngyös patak festői völgyében fekvő, városias jellegű nagyközség, mintegy 2020 lakossal.
A Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom a község főterén található. A középkori ferences rendi kolostort s templomot 1532-ben lerombolták a törökök. Az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655-ben alapította Nádasdy Ferenc.
A katolikus templom 1656-1663 között épült fel, Pietro Orsolini olasz építész tervei alapján.
A kora barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú templomhoz széles lépcsősor vezet a térről. A hármas tagozódású, timpanonnal záruló oromzatos nyugati homlokzat alsó szintjén két fülkeszobor s a Nádasdy-Esterházy kettős címer látható. A templom belső terét összefogó főpárkány stukkódíszes, fejezetes pilaszterekre támaszkodik. A boltozat és bordák festése 1913-ban készült.
A templom berendezése rendkívül gazdag. 1656-ban készült a magas felépítményű, korinthoszi fejezetes oszlopokkal tagolt főoltár, amely teljesen kitölti a mélyített szentély keleti falát. Az oltárképet, amely a templom két védőszentjét, Miklós Bari-i püspököt és tolentinói Szent Miklóst ábrázolja, Kéry György kőszegi festő készítette 1675-ben. A korinthoszi oszlopok között Remete Szent Antal és Pál, a párkányon Szent István és Szent László magyar királyok szobra látható. Az oltárkép felett van a Nádasdy-Esterházy kettős címer. A szabadon álló szentségtartó őrzi a lékai Mária-kegyképet „Mutter vom Guten Rat". A szentély déli falán lévő, Szent Katalint és Sebestyént ábrázoló két olajfestmény (XVIII. századiak) érdekessége, hogy Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna arcmását örökítette meg rajtuk a Festő.
A templom különlegesen díszes darabja az északi keresztszárnyban lévő barokk Mária-oltár. Az oltárkép a koronás Máriát mint Magyarország Nagyasszonyát (Regina Hungariae) ábrázolja koronázási palástban, karján a kisdeddel. Az oltárkép alján Buda 1686-os ostroma látható.
Az oltár mögötti teljes falat akantuszos és puttómotívumos stukkódíszítés tölti ki. A kép felett van a Nádasdy-címer.
A déli kereszthajó barokk oltárán lévő keresztrefeszítés-csoport XVIII. századi. A keleti és a nyugati kápolnákban lévő mellékoltárok a XVII. század második feléből származnak, az oltárképek későbbiek.
A pompás rokokó szószék a XVIII. század végén készült.
A Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom a község főterén található. A középkori ferences rendi kolostort s templomot 1532-ben lerombolták a törökök. Az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655-ben alapította Nádasdy Ferenc.
A katolikus templom 1656-1663 között épült fel, Pietro Orsolini olasz építész tervei alapján.
A kora barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú templomhoz széles lépcsősor vezet a térről. A hármas tagozódású, timpanonnal záruló oromzatos nyugati homlokzat alsó szintjén két fülkeszobor s a Nádasdy-Esterházy kettős címer látható. A templom belső terét összefogó főpárkány stukkódíszes, fejezetes pilaszterekre támaszkodik. A boltozat és bordák festése 1913-ban készült.
A templom berendezése rendkívül gazdag. 1656-ban készült a magas felépítményű, korinthoszi fejezetes oszlopokkal tagolt főoltár, amely teljesen kitölti a mélyített szentély keleti falát. Az oltárképet, amely a templom két védőszentjét, Miklós Bari-i püspököt és tolentinói Szent Miklóst ábrázolja, Kéry György kőszegi festő készítette 1675-ben. A korinthoszi oszlopok között Remete Szent Antal és Pál, a párkányon Szent István és Szent László magyar királyok szobra látható. Az oltárkép felett van a Nádasdy-Esterházy kettős címer. A szabadon álló szentségtartó őrzi a lékai Mária-kegyképet „Mutter vom Guten Rat". A szentély déli falán lévő, Szent Katalint és Sebestyént ábrázoló két olajfestmény (XVIII. századiak) érdekessége, hogy Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna arcmását örökítette meg rajtuk a Festő.
A templom különlegesen díszes darabja az északi keresztszárnyban lévő barokk Mária-oltár. Az oltárkép a koronás Máriát mint Magyarország Nagyasszonyát (Regina Hungariae) ábrázolja koronázási palástban, karján a kisdeddel. Az oltárkép alján Buda 1686-os ostroma látható.
Az oltár mögötti teljes falat akantuszos és puttómotívumos stukkódíszítés tölti ki. A kép felett van a Nádasdy-címer.
A déli kereszthajó barokk oltárán lévő keresztrefeszítés-csoport XVIII. századi. A keleti és a nyugati kápolnákban lévő mellékoltárok a XVII. század második feléből származnak, az oltárképek későbbiek.
A pompás rokokó szószék a XVIII. század végén készült.
A templom alatt van a Nádasdy család kriptája, amely alacsony, háromszakaszos, keresztboltozattal fedett helyiség. A falon látható, 1772-ben készült festmények témája a „Haláltánc". A kriptában a Nádasdyak, a velük rokon Draskovichok, Ágoston-rendi barátok pihennek. Középen van a templomalapító Nádasdy Ferenc és felesége, Esterházy Julianna vörös márvány síremléke, fehér márvány angyalszobrokkal, s a kettős címerrel. Vele szemben látható Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya síremléke, amely 1562-ben készült reneszánsz munka. A szarkofágot Nádasdy Tamásnak és feleségének térdeplő alakja, s a két család címere díszíti. Itt látható még az 1710-ben elhunyt Nádasdy Ferenc III. s Nádasdy Lipót (1758-ban halt meg), továbbá Nádasdy II. Lipót és feleségének (1813) neogótikus ónkoporsója. A falban lévő sírokban Ágoston-rendi szerzetesek nyugszanak.
A kripta oltárán az 1644-ben készült Mária-kegykép eredetije látható.
A templomhoz kapcsolódik az egykori Ágoston-rendi kolostor, amely 1655-1668 között épült, kora barokk stílusban. 1820-ig volt a szerzetesrendé. Ebben az időszakban a környék kulturális központja volt. 1868-tól az Esterházyak nyári kastélyává vált az egyszerű, egyemeletes, árkádos udvarú épület.
Az Immaculata-oszlop (Pestis-oszlop) a templom előtt látható.
1719-ben készült, barokk stílusban, a pestisszentek alakjaival.
A kripta oltárán az 1644-ben készült Mária-kegykép eredetije látható.
A templomhoz kapcsolódik az egykori Ágoston-rendi kolostor, amely 1655-1668 között épült, kora barokk stílusban. 1820-ig volt a szerzetesrendé. Ebben az időszakban a környék kulturális központja volt. 1868-tól az Esterházyak nyári kastélyává vált az egyszerű, egyemeletes, árkádos udvarú épület.
Az Immaculata-oszlop (Pestis-oszlop) a templom előtt látható.
1719-ben készült, barokk stílusban, a pestisszentek alakjaival.
Lók
Unterfrauenhaid - Boldogasszony búcsújáró helye
A Raidinghoz - Doborjánhoz tartozó, 760 lakosú település első okleveles emlitése 1222-ből származik. Már a középkorban ismert búcsújáróhely volt. A 1529-es török pusztítás után horvátokkal telepítették be a falut.
A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu nyugati szélén található. Temető és védőfal veszi körül A „Mária mennybevitelének" szentelt templom a XVIII. század-ban épült, egy korábbi gótikus eredetű épület felhasználásával. A régi templomot 1456-ban említi írásos adat. Mai formájában egyhajós, a nyugati homlokzat előtti toronnyal és sokszög záródású szentéllyel. A négyszintes, hagymasisakos nyugati torony alsó szintje gótikus, éppúgy, mint a csúcsíves nyugati kapu a felette lévő, szamárhátíves záródású falfülkével. A lépcsőzetes támpillérekkel megerősített hajó, s a déli kapu - amelynek előreugró oromzati fülkéjében fa Immaculata-szobor látható - a XVII. században készült. A támpilléres szentély és apszis gótikus; az eredeti ablakokat elfalazták. A szentély északi falához kapcsolódó sekrestye és az oratórium barokk stílusú, a XVII. századból való.
A toronyelőcsarnokot késő gótikus csillagboltozat fedi. A Nepomuki Szent Jánost megjelenítő kőszobor és a feszület XVIII. századi barokk munka. A hajó mennyezete pilaszterekre támaszkodó fiókos dongaboltozat. Az orgonakarzat toszkán oszlopokon nyugvó keresztboltozaton ül. A hajótól széles diadalívvel elválasztott szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentély falán festett keretben lévő - 1947-ben készült falkép másolat - Dürer: „Mária élete" című képéről.
A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu nyugati szélén található. Temető és védőfal veszi körül A „Mária mennybevitelének" szentelt templom a XVIII. század-ban épült, egy korábbi gótikus eredetű épület felhasználásával. A régi templomot 1456-ban említi írásos adat. Mai formájában egyhajós, a nyugati homlokzat előtti toronnyal és sokszög záródású szentéllyel. A négyszintes, hagymasisakos nyugati torony alsó szintje gótikus, éppúgy, mint a csúcsíves nyugati kapu a felette lévő, szamárhátíves záródású falfülkével. A lépcsőzetes támpillérekkel megerősített hajó, s a déli kapu - amelynek előreugró oromzati fülkéjében fa Immaculata-szobor látható - a XVII. században készült. A támpilléres szentély és apszis gótikus; az eredeti ablakokat elfalazták. A szentély északi falához kapcsolódó sekrestye és az oratórium barokk stílusú, a XVII. századból való.
A toronyelőcsarnokot késő gótikus csillagboltozat fedi. A Nepomuki Szent Jánost megjelenítő kőszobor és a feszület XVIII. századi barokk munka. A hajó mennyezete pilaszterekre támaszkodó fiókos dongaboltozat. Az orgonakarzat toszkán oszlopokon nyugvó keresztboltozaton ül. A hajótól széles diadalívvel elválasztott szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentély falán festett keretben lévő - 1947-ben készült falkép másolat - Dürer: „Mária élete" című képéről.
Az oszlopos kialakítású mellékoltár barokk. A szabadon álló szentségtartó őrzi az 1629-ben készült „Fekete-Madonna" kegyképet (Czestochowai kegykép). A főoltár késő barokk kőszobrai SzentJózsefet és Tádét ábrázolják.
A rokokó díszítésű szószék 1760-ban készült. Az angyalfejes relieffel ékesített keresztelőkút a XVII. század második feléből való.
Ebben a templomban keresztelték meg Liszt Ferencet, mivel születésekor Doborjánnak még nem volt saját temploma. A templom körüli temetőt lőréses védőfal veszi körül. A kapu pillérjén angyalfejek és egy tábla látható, amely Liszt Ferenc megkeresztelésének emlékét őrzi.
A Szenvedő Krisztus szobra a templom mellett 1628-ban készült.
A rokokó díszítésű szószék 1760-ban készült. Az angyalfejes relieffel ékesített keresztelőkút a XVII. század második feléből való.
Ebben a templomban keresztelték meg Liszt Ferencet, mivel születésekor Doborjánnak még nem volt saját temploma. A templom körüli temetőt lőréses védőfal veszi körül. A kapu pillérjén angyalfejek és egy tábla látható, amely Liszt Ferenc megkeresztelésének emlékét őrzi.
A Szenvedő Krisztus szobra a templom mellett 1628-ban készült.
Márcfalva
Marc -Nepomuki Szent János búcsújáró helye és szentkút
A Márc-hegykúp lábánál, a 331-es főút mentén fekvő, több mint 2020 lakosú község. A Márc-hegység már az újkőkorban lakott hely volt.A helység első okleveles említése 1202-ből „Villa Mouruhc"-ként ismert. A besenyők vezető nemzetségének, az Osli-nembeli Móroc-ágnak volt a birtoka a XIII. század elejétől. A helység és a patak innen kapta a nevét. A XIII. században már kőből épült temploma volt a helységnek, és egy Ágoston-rendi kolostor a falu határában. A kolostor 1438-ig állt fenn, emlékét ma már csak a „Klosterbreiten" dűlőnév jelzi. A helységet Nagy Lajos király adományozta Nagymartom Pálnak, így került a Fraknói grófok birtokába.
A Nepomuki Szent János búcsújáró-kápolna 1767-ben épült a Márc-pataknál. A szent forráshoz - a szentély alapzata alatt található - 1669 óta zarándokolnak az emberek.
Nagymarton
Mattersburg - Boldogasszony búcsújáró helye
A Vulka folyó két partján elterülő, közel 6270 lakosú város, járási székhely, az 50-es főút mentén. Szép fekvésű település, amelyet nyugatról a Rozália-hegység, délről pedig a Soproni-hegység övez.A Csermely-kápolna (Rinnsalkapelle) a Marz felé vezető úton van. A búcsújáró kápolna a XVII. században épült, késő barokk stílusban. A stukkóoltáron lévő kegykép a czenstochowai Madonnát ábrázolja, a szoboralakok pedig Szent Annát és Szent Joachimot.
Nagyfalva
Mogersdorf - Szent Anna búcsújáróhelye
A Rába északi partján, Szentgotthárd szomszédságában fekvő, közel 1215 lakosú nagyközség. Nincs határátkelőhelye.
A helységet „Nagyfalu" néven 1187-ben említi először írásos emlék. Ekkor került a szentgotthárdi apátság birtokába.
Nevét a település határában 1664, augusztus elsején a császári seregek és a törökök között lezajlott ütközet tette híressé. A történelem szentgotthárdi csata néven jegyezte fel. Az egyesített keresztény (német, francia, magyar) hadak Montecuccoli, a török csapatok Köprülü nagyvezér vezényletével harcoltak. Az ütközet a keresztény had győzelmével ért véget. Ennek a győztes csatának a következménye volt a magyar szempontból rendkívül hátrányos vasvári béke.
1704 júliusában ismét jelentős csata zajlott a falu határában, ekkor Károlyi Sándor kuruc csapatai és Rabatta stájer katonái ütköztek meg. A csata a kurucok győzelmével végződött.
A Szent Anna-kápolna a falu nyugati kijáratánál található. A csatában elesett gróf Trautmannsdorf hitvese alapította 1670-ben. Az 1664-ben készült oltárkép témája: Szent Anna tanítja Máriát. A kápolnában később helyezték el egy török pasa síremlékét. A XIX. század végétől a csata évfordulóján minden évben török delegáció érkezik Nagyfalvára, és koszorút helyeznek el a kápolnánál.
A helységet „Nagyfalu" néven 1187-ben említi először írásos emlék. Ekkor került a szentgotthárdi apátság birtokába.
Nevét a település határában 1664, augusztus elsején a császári seregek és a törökök között lezajlott ütközet tette híressé. A történelem szentgotthárdi csata néven jegyezte fel. Az egyesített keresztény (német, francia, magyar) hadak Montecuccoli, a török csapatok Köprülü nagyvezér vezényletével harcoltak. Az ütközet a keresztény had győzelmével ért véget. Ennek a győztes csatának a következménye volt a magyar szempontból rendkívül hátrányos vasvári béke.
1704 júliusában ismét jelentős csata zajlott a falu határában, ekkor Károlyi Sándor kuruc csapatai és Rabatta stájer katonái ütköztek meg. A csata a kurucok győzelmével végződött.
A Szent Anna-kápolna a falu nyugati kijáratánál található. A csatában elesett gróf Trautmannsdorf hitvese alapította 1670-ben. Az 1664-ben készült oltárkép témája: Szent Anna tanítja Máriát. A kápolnában később helyezték el egy török pasa síremlékét. A XIX. század végétől a csata évfordulóján minden évben török delegáció érkezik Nagyfalvára, és koszorút helyeznek el a kápolnánál.
A Fehér-kereszt a csata emlékműve. A falu nyugati szélén 1840-ben állította az ütközet emlékére Kuzmits Dániel szentgotthárdi perjel. A kőkereszt az egykori csatatéren, közvetlenül az országút mellett áll, talapzatán magyar, német, francia és latin nyelvű szöveg olvasható.
A Szent József-plébániatemplom a főtér keleti szélén emelkedik. 1775-ben épült, barokk stílusban, egy korábbi, XVII. századi templom helyén.
A templombelsőben a diadalíven lévő falfestmény a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A képen egy lovas a címeres magyar zászlót emeli magasra. A képet 1912-ben festette Josef Rösch.
A berendezésből a fő- és mellékoltár neoromán, 1900 körül készült. A rokokó díszítésű aranyozott szószék XVIII. századi, hasonlóan a főoltár melletti Pietá-szoborhoz, amely a Schösslberg-kápolnából került át ide.
A Szent József-plébániatemplom a főtér keleti szélén emelkedik. 1775-ben épült, barokk stílusban, egy korábbi, XVII. századi templom helyén.
A templombelsőben a diadalíven lévő falfestmény a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A képen egy lovas a címeres magyar zászlót emeli magasra. A képet 1912-ben festette Josef Rösch.
A berendezésből a fő- és mellékoltár neoromán, 1900 körül készült. A rokokó díszítésű aranyozott szószék XVIII. századi, hasonlóan a főoltár melletti Pietá-szoborhoz, amely a Schösslberg-kápolnából került át ide.
Pinkakertes - Mária a Szőlőhegyen
Gaas - Maria Weinberg - Nagyboldogasszony búcsújáró helye
A Pinka völgyében, az ún. Weinstrasse - Bor út mentén fekvő, mintegy 400 lakosú község írásos emlékekben 1221-ben jelenik meg „Villa que Kertes vocatur" megjelöléssel.
Közel van a magyar határhoz, de átkelőhely nincs. A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom (Mária a Szőlőhegyen elnevézést is kapott) a falutól 1,5 kilométerre délre, a Kulmer-erdő magaslatán, egy temető közepén áll. Dél-Burgenland legszebb és legjelentősebb Mária-szentélye, illetve búcsújáróhelye.
A búcsújárás Mária mennybevitelének napján, augusztus 15-én van.
Közel van a magyar határhoz, de átkelőhely nincs. A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom (Mária a Szőlőhegyen elnevézést is kapott) a falutól 1,5 kilométerre délre, a Kulmer-erdő magaslatán, egy temető közepén áll. Dél-Burgenland legszebb és legjelentősebb Mária-szentélye, illetve búcsújáróhelye.
A búcsújárás Mária mennybevitelének napján, augusztus 15-én van.
Ilyenkor magyar nyelvű misét is tartanak !!!
A templom azon a helyen áll, ahol a XII. század közepén épült Kertes-vára emelkedett, amely 1221-től 1396-ig szerepelt okiratokban, a XIII. században a Németújvári grófok birtokához tartozott.
Az egyhajós gótikus templom 1475-1524 között épült, valószínűleg az egykori vár román kori kápolnájának felhasználásával. A gótikus sekrestyében látható kronogram az 1155-ös évet rejti, amely a román kori kápolna alapítási éve lehet.
A hagymasisakkal fedett torony alsó szintje középkori eredetű, a felső szint és a toronybejárat késő barokk.
A hajót kétlépcsős támpillérek erősítik, a közöttük lévő gótikus ablakok rácsozata barokk kori. A lépcsőzetes pillérekkel megtámasztott szentély ablakainak kőrácsa gótikus, a vasrácsok barokk koriak, 1741-ből.
A templombelsőben a hajó XVI. század elejéről származó hálós boltozatának bordái kőfaragójegyes, címeres konzolokra támaszkodnak. A szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A diadalív feletti, XVII. századi freskó a keresztről levételt örökíti meg. A hajó boltozatánál lényegesen finomabb és festőibb a szentélyt fedő, a XV század második felében készült hálóboltozat, amelynek tagolt bordűr állatfejekkel díszített konzolok támasztják.
A szentély északi falában lévő vimpergás terrakotta szentségtartófülke késő gótikus. A karzat mellvédjén, a muzsikáló angyalokat és szenteket ábrázoló festmény XVIII. századi. Az 1718-ban készült fogadalmi képen a régi templom látható. A mariazelli Madonnát ábrázoló képet a karzat alatt találjuk.
Az egyhajós gótikus templom 1475-1524 között épült, valószínűleg az egykori vár román kori kápolnájának felhasználásával. A gótikus sekrestyében látható kronogram az 1155-ös évet rejti, amely a román kori kápolna alapítási éve lehet.
A hagymasisakkal fedett torony alsó szintje középkori eredetű, a felső szint és a toronybejárat késő barokk.
A hajót kétlépcsős támpillérek erősítik, a közöttük lévő gótikus ablakok rácsozata barokk kori. A lépcsőzetes pillérekkel megtámasztott szentély ablakainak kőrácsa gótikus, a vasrácsok barokk koriak, 1741-ből.
A templombelsőben a hajó XVI. század elejéről származó hálós boltozatának bordái kőfaragójegyes, címeres konzolokra támaszkodnak. A szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A diadalív feletti, XVII. századi freskó a keresztről levételt örökíti meg. A hajó boltozatánál lényegesen finomabb és festőibb a szentélyt fedő, a XV század második felében készült hálóboltozat, amelynek tagolt bordűr állatfejekkel díszített konzolok támasztják.
A szentély északi falában lévő vimpergás terrakotta szentségtartófülke késő gótikus. A karzat mellvédjén, a muzsikáló angyalokat és szenteket ábrázoló festmény XVIII. századi. Az 1718-ban készült fogadalmi képen a régi templom látható. A mariazelli Madonnát ábrázoló képet a karzat alatt találjuk.
A templom berendezése nagyrészt 1777-1820 között készült. A korinthoszi oszlopos főoltár fülkéjében látható a templom legértékesebb kincse, az 1460-1470 körül faragott, késő gótikus kegyszobor, a Holdsarlós Madonna. Az oltár szobrai Szent István, Szent László magyar királyokat, Szent Joachimot és Annát ábrázolják. A mellékoltárok 1793-ban készültek. A templom közepén, a szentély előtt álló oszlopos Madonna 165-ből származik. (Burgenland területén ez az egyetlen olyan szobor, amely eredeti rendeltetési helyén áll.)
Figyelemre méltó gótikus emlék a toronyaljban a keresztelőmedence és a XV szá- zadi feszület.
A templomtól délre egy földalatti sírbolt (csontház) érdemel figyelmet, amely felett egy késő gótikus eredetű, barokk stílusban továbbépített kis kápolna áll.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma, Budapest, 2003, 218-219.old.)
Figyelemre méltó gótikus emlék a toronyaljban a keresztelőmedence és a XV szá- zadi feszület.
A templomtól délre egy földalatti sírbolt (csontház) érdemel figyelmet, amely felett egy késő gótikus eredetű, barokk stílusban továbbépített kis kápolna áll.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma, Budapest, 2003, 218-219.old.)
*
Pinkakertes templomának helyét is csodás események után választották meg. Az építőanyag, amit a falusiak egy bizonyos helyre összehordtak, mindig eltűnt, s azon a helyen találták meg, ahol a mai templom áll, kint a szőlőhegyen. Az emberek ezt Mária útmutatásának fogták fel arra vonatkozóan hol álljon a templom. A legenda egy másik változata szerint a templomot angyalok építették.*
Pinkakertes lakóinak egyre inkább terhes lett a szőlőhegyi Mária tisztelete. A faluban is építettek egy templomot, s attól kezdve a kegyhelyet ritkán keresték fel. Egy nap - a legenda szerint - mennydörgésszerű robaj hallatszott a szőlőhegy felől. Sokan elindultak a hegy felé, keresvén az okát. A templomajtó nyitva volt, s látták, hogy Mária elhagyja kőoszlopát, s elindul velük szembe. Kérdésükre, hogy miért megy el, azt válaszolta, hogy olyan embereket keres, akiktől több tiszteletet kap. E naptól kezdve a pinkakertesiek a vasár- és ünnepnapi miséket ismét a szőlőhegyen tartják.
RőtfalvaRattersdorf - Sarlós Boldogasszony és Kisboldogasszony búcsújáró helye és szentkút |
Rőtfalva a Güns - Gyöngyös partján, a Kőszegi hegyek lábánál fekvő, alig több mint 500 lakosú kis falu, határátkelőhely Kőszeg felé.
A helység neve 1279-ben szerepel először oklevelekben Reuth, v Röit néven. Ekkor már volt egy védőfallal körülvett temploma, amely egy szent forrás mellett épült. A középkorban feltehetően a kőszegi uradalomhoz tartozott. A törökök 1532-ben lerombolták a falu nagy részét. 1535-től 1676-ig a Nádasdyak birtoka, amikor az Esterházyaké lett. A helység ismert búcsújáróhely évszázadok óta, különösen a gyermekre vágyó nők látogatják.
A Katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu közepén található. A Mária születésének és Mária és Erzsébet találkozásának szentelt templomot a régi temető és védőfal veszi körül. Az első templom a XIII. század végén épült és már akkor búcsújáróhely lehetett. A templomot a XIV-XV században tovább építették. 1532-ben a törökök lerombolták, majd 1696-ban ismét felépítették. 1660--1820 között a lékai Ágoston-rendi szerzetesek gondozták.
A legrégibb épületrész a román stílusú toronykápolna s annak kapuja, amely feltehetően XIII. századi. Ehhez épült hozzá a XIV. században, gótikus stílusban a keresztboltozatos középső hajó, s a sokszöges záródású, támpilléres szentély A hajó északi oldalához a XV. században épült egy késő gótikus templomhajó, szintén sokszöges záródású, támpilléres szentéllyel. 1502-ben a déli falhoz egy mellékhajót kapcsoltak.
1696-ban herceg Esterházy Pál állíttatta helyre a templomot, ekkor nyerte mai, barokk formáját.
A templombelső boltozatai jórészt 1696-ban készültek. A helyreállításkor, az északi hajó barokk kialakítású lett, de a főhajó, a déli hajó s a szentély megőrizte gótikus formáját.
A gótikus főhajóban a gazdagon díszített főoltáron, aranyozott keretben látható a rőtfalvi kegykép: Mária Lactans, a gyermekét tápláló Szűzanya. A kegykép 1660-ban készült másolat a lékai templom szentélyében lévő, 1644-ből származó képről. A kegykép alatt a koronás magyar címer és az Esterházyak címere látható.
Az oltár mögött, a szentély falán indás címeres díszítésű keretben lévő, két sorban elhelyezett, Ágoston-rendi szenteket, Jézust és az apostolokat ábrázoló képek a XVIII. század harmadik negyedében készültek. A képeket valószínűleg egy lékai szerzetes festette. A képekkel borított fal késő középkori freskómaradványokat őriz, feltárása még nem történt meg. Az északi hajóban lévő oszlopos főoltár 1700 körül készült. A Szent Borbála és Katalin szoboralakja között lévő oltárkép a Vizitációt (Mária látogatása Erzsébetnél) ábrázolja. A hajó északi falfülkéiben lévő oltárok XVIII. századiak. Az első a Szent Kereszt-oltár a keresztrefeszítés szobraival, a déli oldalhajóból került át ide. A második a Szent Anna-oltár, a képen az ő alakja látható, Máriával. A harmadik a Szent Antal-oltár, középen a páduai Szent alakjával.
A XVII. század végén készült a keresztelőkút, a szószék 1790 körüli.
A helység neve 1279-ben szerepel először oklevelekben Reuth, v Röit néven. Ekkor már volt egy védőfallal körülvett temploma, amely egy szent forrás mellett épült. A középkorban feltehetően a kőszegi uradalomhoz tartozott. A törökök 1532-ben lerombolták a falu nagy részét. 1535-től 1676-ig a Nádasdyak birtoka, amikor az Esterházyaké lett. A helység ismert búcsújáróhely évszázadok óta, különösen a gyermekre vágyó nők látogatják.
A Katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu közepén található. A Mária születésének és Mária és Erzsébet találkozásának szentelt templomot a régi temető és védőfal veszi körül. Az első templom a XIII. század végén épült és már akkor búcsújáróhely lehetett. A templomot a XIV-XV században tovább építették. 1532-ben a törökök lerombolták, majd 1696-ban ismét felépítették. 1660--1820 között a lékai Ágoston-rendi szerzetesek gondozták.
A legrégibb épületrész a román stílusú toronykápolna s annak kapuja, amely feltehetően XIII. századi. Ehhez épült hozzá a XIV. században, gótikus stílusban a keresztboltozatos középső hajó, s a sokszöges záródású, támpilléres szentély A hajó északi oldalához a XV. században épült egy késő gótikus templomhajó, szintén sokszöges záródású, támpilléres szentéllyel. 1502-ben a déli falhoz egy mellékhajót kapcsoltak.
1696-ban herceg Esterházy Pál állíttatta helyre a templomot, ekkor nyerte mai, barokk formáját.
A templombelső boltozatai jórészt 1696-ban készültek. A helyreállításkor, az északi hajó barokk kialakítású lett, de a főhajó, a déli hajó s a szentély megőrizte gótikus formáját.
A gótikus főhajóban a gazdagon díszített főoltáron, aranyozott keretben látható a rőtfalvi kegykép: Mária Lactans, a gyermekét tápláló Szűzanya. A kegykép 1660-ban készült másolat a lékai templom szentélyében lévő, 1644-ből származó képről. A kegykép alatt a koronás magyar címer és az Esterházyak címere látható.
Az oltár mögött, a szentély falán indás címeres díszítésű keretben lévő, két sorban elhelyezett, Ágoston-rendi szenteket, Jézust és az apostolokat ábrázoló képek a XVIII. század harmadik negyedében készültek. A képeket valószínűleg egy lékai szerzetes festette. A képekkel borított fal késő középkori freskómaradványokat őriz, feltárása még nem történt meg. Az északi hajóban lévő oszlopos főoltár 1700 körül készült. A Szent Borbála és Katalin szoboralakja között lévő oltárkép a Vizitációt (Mária látogatása Erzsébetnél) ábrázolja. A hajó északi falfülkéiben lévő oltárok XVIII. századiak. Az első a Szent Kereszt-oltár a keresztrefeszítés szobraival, a déli oldalhajóból került át ide. A második a Szent Anna-oltár, a képen az ő alakja látható, Máriával. A harmadik a Szent Antal-oltár, középen a páduai Szent alakjával.
A XVII. század végén készült a keresztelőkút, a szószék 1790 körüli.
Az északi hajó középső pillérénél akantuszkeretben lévő Madonna-alak az egykori kegyszobor, amelyet Esterházy Pál ajándékozott Rőtfalvának, 1676-ban. A szobor a koronás Szűzanyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, kezükben hatalmi jelvényeikkel.
A templomot körülvevő egykori temetőben, az épület keleti oldalánál látható a gyógyító Szent forrás, amelyet 1964-ben helyreállitottak.
A Mária-kápolna az egykori temetőben, a védőfalnál található.
A templomot körülvevő egykori temetőben, az épület keleti oldalánál látható a gyógyító Szent forrás, amelyet 1964-ben helyreállitottak.
A Mária-kápolna az egykori temetőben, a védőfalnál található.
Sopronkertes
Baumgarten - A Szent Kereszt és Szűz Mária búcsújáró helye
A kertesi kolostor („Sivár kolostor", „Öreg kolostor", „Remetelak") a községtől 500 méterrel nyugatra fekszik, fákkal és termőföldekkel körülvéve. A kolostort 1475-ben Grafenegg Ulrik és fia Farkas adományozta a Pálosrendnek. Miután 1493-ban a tűz áldozatává vált, 250 évig elhagyottan és siváran állt, mígnem 1743-ban a remeték ismét visszatelepültek. Azóta a „Szent Kereszt kolostor" zarándoktemplommá és Mária ájtatosság színhelyévé vált.Az 1986-ban megtörtént felújítás után, a kertesi kolostor a nagymartoni járás egyik legértékesebb egyházi műemléke.
1475-ben Grafenegg Ulrik fiával együtt lánzséri várukban kiállított egy alapítási okiratot amelyben a kertesi - még építés alatt álló - kolostort a Szent Pál szerzetesrendnek adományozta. Ehhez az adományhoz tartozott Kertes falu is, teljes bevételeivel (halásztavak, major, szőlők) és a kolostor teljes berendezése . 1479-ben végre elkészült a kolostor és június 2-án Corvin Mátyás, Magyarország királya személyesen felhatalmazta a csornai konventet, hogy a Pálosrend a kertesi „Boldogságos Szűz Mária" kolostorba vonuljon, ekkor 1479. július 13-át írtak.
A Szent Pál Rend a 13. században alakult, rendi szabályai nagyon szigorúak voltak. Viseletként fehér csuhát választottak. Magyarországon a 17. és 18. században körülbelül 130 Remete Szent Pál kolostor létezett.
Miután 1782-ben József császár elrendelte a kolostorok megszüntetését, Kertesen is megtörtént a leltár és később a zárás. Ennek ellenére a kolostornak továbbbra is volt lakosa - az utolsó remete, Gartner János, 1836- ban halt meg.
A kolostor legrégebbi része a még máig sem teljesen felújított északi gótikus kápolna. A nyugatmagyarors- zági Remete Szent Pál kolostorok mintájára a kertesi kolostor is eredetileg 3 részből állt: a káptalanteremmé átépített kápolnából, a délen lévő kolostori templomból és a köztük fekvő összekötő szárnyból. Ez a három rész máig is megmaradtak - míg az északon és nyugaton hozzáépített részek már leomlottak.
A magas ablakok gótikus mértékarányai még nagyjából megőrizték eredetiségüket.
Kertes temploma és kolostora 1475-ben későgótikus stílusban épült, noha akkoriban már elterjedt Magyarországon is az új firenzei építészet. Mátyás király volt a reneszánsz magyarországi meghonosítója és neki köszönhető 15. századi fellendülése. 1762-ben újabb hozzáépítés során három remete - Szt. Salamon, Szt. Antal és Szt. Zoerardus - szobrát is felállították.
A barokk, de egyszerű, a remeték vallásosságához illő berendezés is 1762-ből származik. Az arannyal diszitett főoltár homokkőből épült, amelyen egy életnagyságú feszület áll és Márta, Mária Magdolna, Mária és János szobra szegélyezik. A külső szárnyakon baloldalt az áldozatot bemutatni akaró Ábrahám, mellette Remete Szent Pál a varjúval, jobbról Mózesa kígyóval, mellette Szt. Antal látható. Előttük a szent sír, az oltárasztal a rokokó stílusú szentségházzal és felette egy kisebb falfülke, amelyben a Máriazell-i Madonna áll. A kertesi kolostorban májustól októberig, minden hónap 13-ik napjának estéjén tartják a horvát Fatima-ünnepet.
Kertes temploma és kolostora 1475-ben későgótikus stílusban épült, noha akkoriban már elterjedt Magyarországon is az új firenzei építészet. Mátyás király volt a reneszánsz magyarországi meghonosítója és neki köszönhető 15. századi fellendülése. 1762-ben újabb hozzáépítés során három remete - Szt. Salamon, Szt. Antal és Szt. Zoerardus - szobrát is felállították.
A barokk, de egyszerű, a remeték vallásosságához illő berendezés is 1762-ből származik. Az arannyal diszitett főoltár homokkőből épült, amelyen egy életnagyságú feszület áll és Márta, Mária Magdolna, Mária és János szobra szegélyezik. A külső szárnyakon baloldalt az áldozatot bemutatni akaró Ábrahám, mellette Remete Szent Pál a varjúval, jobbról Mózesa kígyóval, mellette Szt. Antal látható. Előttük a szent sír, az oltárasztal a rokokó stílusú szentségházzal és felette egy kisebb falfülke, amelyben a Máriazell-i Madonna áll. A kertesi kolostorban májustól októberig, minden hónap 13-ik napjának estéjén tartják a horvát Fatima-ünnepet.
A kolostor búcsúját szeptember 14-én, a szent kereszt felmagasztaltatásának ünnepén, de legtöbbször az azt követő szombati napon ünneplik.
Kertes lakosai, és számos, a környékről érkező zarándok a kolostornál találkozik és együtt ünnepli az istentiszteletet és az azt követő ünnepet.
Aki ilyenkor látogatja a kolostort, az egy rendkívüli vallási és művészettörténeti élményben vehet részt!
Aki ilyenkor látogatja a kolostort, az egy rendkívüli vallási és művészettörténeti élményben vehet részt!
Újtelek - Rozália kápolna
Neustift A. D. Rozalia - Szent Rozália búcsújáró helye
Forchtensteintől - Fraknótól 8 kilométerre a Rozália-hegység 748 méter magasságú gerincén települt község. A falut a XVI. században alapította Grafaneck Kristóf.
A búcsújárótemplom a Rozália-hegység legmagasabb pontján épült, egy korábbi fakápolna helyén 1670-ben, gróf Esterházy Pál alapítványaként.A templom kereszt alaprajzú, az északi sarkokban van a sekrestye és oratórium, a déliben a lépcsőház. A déli homlokzat fölött emelkedik a gúlasisakos kis torony. A déli kapu oromzatában az Esterházy grófi címer látható.
A búcsújárótemplom a Rozália-hegység legmagasabb pontján épült, egy korábbi fakápolna helyén 1670-ben, gróf Esterházy Pál alapítványaként.A templom kereszt alaprajzú, az északi sarkokban van a sekrestye és oratórium, a déliben a lépcsőház. A déli homlokzat fölött emelkedik a gúlasisakos kis torony. A déli kapu oromzatában az Esterházy grófi címer látható.
A hajó és a keresztszárnyak keresztboltozatosak, a déli orgonakarzat dongaboltozatosan nyugszik; ékessége a széles kovácsoltvas rács. A berendezés az építés idejéből való. Az oszlopos főoltár alépítménye fekete-arany díszítésű, az oszlopok közötti fülkében Szent Rozália fekvő szoboralakja látható, Remete Szent Pál és Remete Szent Antal szobrától közrefogva. A mellékoltárok képei: Szent Anmi harmadmagával (bal oldali) és Szent Magdolna (jobb oldali). A szószék - szintén fekete-arany - mellvédjén a négy evangélista szobrai állnak kagylós fülkében, a hangvetőn Szent Mihály alakja.
A kápolna közelében található az 1749-ben készült, ún. Vadászkereszt. Szent Flórián szobra toszkán oszlopon emelkedik.
A kápolna közelében található az 1749-ben készült, ún. Vadászkereszt. Szent Flórián szobra toszkán oszlopon emelkedik.