Hazátlan (Őrvidéki) Magyarok Honlapja
Táltos
A magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá. Ez már születéskor megnyilvánult, mert jellel jött a világra.
Ez a jel a fölösszámú csontban mutatkozott meg, mert a táltos foggal és tíznél több ujjal született. Már gyermekkorban eltért viselkedése az átlagtól: igen sokáig szopott, kevés szavú, csendes magaviseletű, szótlan, zárkózott, félrevonuló, sőt néha búskomor volt, de korához mérten rendkívül erős.
A hetedik év jelentős volt az életében, addig ellophatták a fogát és akkor nem lett táltos képessége, vagy akkor eltűnt a szülői háztól, mert elvitték a táltosok, tehát táltossá lett. Néhol vizsgát kellett még tennie: Hajdú-Biharban fa "ágát-bogát", Nagyszalontán létrát kellett megmásznia. Sajátos volt a tápláléka: tejen, másodsorban tojáson élt.
Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta golyó. Jellemző tevékenysége a viaskodás: a táltosok kerekek
(vas és tüzes kerék), különböző színű lángok (kék és vörös), ellentétes színű csődörök (szürke és pej), leginkább pedig bikák (fekete, füstös és fehér szőke) alakjában viaskodtak.
A viaskodás célja az időjárás eligazítása, jóra vagy rosszra fordítása. Előre tudták, hogy hol, mikor, milyen alakban és kivel kell megvívniuk.
A táltosképzet a magyarság etnikus sajátossága és a pogány magyar hitvilág, a sámánizmus emléke.
Táltos, Szkíta-magyar hit szimbólumok
Ha megvizsgáljuk az ősi táltos, szkíta vagy magyar szokásokat, szimbólumokat ráismerhetünk máshol hallott hasonló szimbólumokra, legfőképp a Bibliából.
Ez nem véletlen, mert a Biblia korában is a magyarok ősei jelentős (ha nem a legjelentősebb) tudással rendelkeztek. A vérszerződés, vagy a tűzönjárás amit pogány szokásnak tartanak a mai tudósok előképei a szentnek tartott .....keresztény ritusoknak is.
Lássuk őket csokorba szedve (szerk.)
1. Turul monda.
A szűztől való foganás megjelenése elsődlegesen nem római keresztény fogalom. Emese Istentől fogant egy Turul képében. Így született Álmos. Itt a szűz fogantatás elfogadott volt.
2. Szűzanya tisztelete. (Boldogasszony).
Sumeroknál Baba néven a csángóknál később Babba Mária néven. Arvisurákban ő Kaltes Asszony = Ízisz Szófia = Nagyboldogasszony.
3. Keresztutak.
Közepén világfa. A kereszt szimbóluma egy kör benne egy +. Azaz a Napban Krisztus.
Ma már csak a kereszt van, aki korábban a Napból jött.
4. Vérszerződés.
Ilyen volt az úrvacsora is a tanítványokkal.
Bor = férfi elem (Nap), Kenyér = női elem (Hold). A vérszerződés ősi volt.
5. Feltámadás.
A kiválasztott táltos három nap után feltámad. Jézus is.
Előképe az ősi táltos vallás.
6. Beszéd a hegyen, dombon.
Pl. Hegyi beszéd. Áldozatokat is ott hoztak.
7. Víz és a tűzkeresztség.
Ilyen beavatás a szabír törzseknél volt.
Krisztus hozza el a tűzkeresztséget.
Nimród volt az első tűzimádó.
8. Tűz tisztelete.
Az újszülött megkereszteléséig a gyermek mellett tűzet égettek, hogy óvja, védelmezze.
Tűzönjárás, tűzugrás rítusa.
Amikor a magyarság őshazájában Atiaszon élt, ekkor Anyahita volt a magyarság első fizikai-szellemi vezetője. Elsőször ő tanított a megváltásról és a megváltóról itt a Földön.
Ennek köszönhetően különösen erős kapcsolat alakult ki a magyarságban az istenhittel szemben és a keresztény, Krisztus impulzussal összekötődött a magyarság.
Ez lett az egyik alapvonása a magyaroknak. EGY istenhit és a Fiúban való hit, a Megváltóban, a Krisztusban való hit. A magyarok már Ataisz óta tudtak a sok ezer évvel későbbi Krisztus nagyon fontos inkarnációjáról, mint Megváltó inkarnációról.
Erős lelki kapcsolat alakult ki bennük az Atyával és a Fiúval szemben. A magyar nép arkangyalával az tud összekapcsolódni aki ezeket az értékeket magában hordozza. Azt tekintették magyarnak,
akik ezekkel a belső értékekkel rendelkeztek!
A magyarság fogalom egy tudatállapotot és egy lelkiállapotot jelent. Nem a születés, nem a gének, nem a külsőségek, nem a szokások határozzák meg, hanem a saját belső világa.
Ha valaki totálisan materialista, ateista,
akkor erősen meggyengül az arkangyallal való tudatos kapcsolata, sok esetben meg is szakad. Hiába hiszi magáról azt, hogy magyar ember!
Forrás : http://hunok.tar.hu
Turáni átok
A táltosok átka
A legismertebb változat szerint amikor Szent István államvallássá tette a kereszténységet, az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a római egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha csak 1000 évig tartott, akkor már felszabadultunk az átok alól, míg másik változat szerint még sokáig rajtunk
Átok az őshazában
A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a hét vezér a Kárpát-medencébe vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is.
Innen származhat az átok neve is: Turáni-alföld a neve az Irántól északra fekvő területeknek, ideértve a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékét, Turkesztán nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is (Lásd még: Turán, Turanizmus).
A vérszerződés megszegése
Vajk egy „német” lányt, II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát vette feleségül, Géza fejedelem jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett Koppányt nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a vérszerződést, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem Árpád (ill. Géza) szellemében uralkodnak Magyarországon.
A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik.
http://gportal.hu/ Magyar hit és őstörténet.
Táltossors a Magyar Birodalomban
A Jó Szomszédság Törvénye Máté Imre nyomán
A magyar tudatban igen lassan sorvadt mai minimumára az ősfilozófia, illetve a régi „magyar vallás”.
A magyar kereszténység első három századát végigkísérték az ú.n. „Mágus-pörök”. Amit ma nem túl szerencsés gyűjtőnéven „sámán”-nak neveznek a médiák, azt akkor ”mágus”-nak, varázslónak nevezték.
A magyar táltosokra II.András, majd IV.Béla idején járt rá leginkább a rúd. Ez a kor történelmünkben egy „europizálási fázis”, - ahogy ma mondhatnók -, de erős volt a német befolyás.
Az „europizálás” akkor a jobbágy-nemes viszony kasztba merevítését, a hivatalostól eltérő minden nézet üldözését és a jobbágyság német típusú jogfosztottságát jelentette. A nemvagyonos nemesség, a köznemesség ezért látta szükségesnek – az Aranybulla kiadatása révén – jogait rendezni, stabilizálni.
Az Andechs-Merániai házból való Gertrúddal nem csak léha urak érkeztek Magyarországra, hanem inkvizítorok is. Eme urak és inkvizítorok egyaránt, a Német Császárság permanens feudális anarchiájának erkölcsét hozták magukkal, más szóval nem ismertek törvényt, még a „ius asilii”-t sem tartották tiszteletben, a templomba menekült sérthetetlenségét. IV. Béla sem, ellentétben apjával, II Andrással.
Az erős német befolyás vitte az országot a tatárjárás tragédiájába. Figyelemre méltó párhuzam, hogy a mohácsi tragédia háttérjelensége ugyancsak egy német királyné – Habsburg Mária!
A Rába-közi tudók szerint Merániai Gertrúd és Habsburg Mária méltó utóda Bajor Gizellának. A „romlás” szerintük már vele kezdődött.
Teuton János
Legelviselhetetlenebbé a tatárjárás előtt és után vált a helyzet, amikor a magyarellenes és babonás IV. Ince pápa ügynöke, a dominikánus rend főnöke Teuton János, -akit a nép „A német” néven emlegetett csak -, kitúrta vezető pozícióikból a magyar főpapokat.
Az inkvizíció magyarországi irányítójaként megszervezte a Militia Christi-t, az első ÁVH-t, először Esztergomban. Ennek elsődleges feladata a besúgás volt.
Teuton János korábban II. Frigyes udvarában élt, Palermóban. Az ő nevéhez fűződik egy új inkvizíciós eljárás föltalálása, nevezetesen az, hogy a kiszemelt áldozatot „államellenes fölforgatás, izgatás” koholt vádjával fogták pörbe.
Lombardiában emberek ezreit juttatta így máglyahalálra. Magyarországon is ezt vezette be, mivel Könyves Kálmán híres törvénye óta – mely szerint „ördögök és boszorkányok nincsenek” – lehetetlen lett volna bárkit is, az azokkal való cimborálás címén likvidálni. Jóval később lehetett csak, a „Habsburg kultúra” betörése után.
Teuton János a „pogányok” üldözésével csak másodlagosan foglalkozott. Érdeklődését elsősorban az „eretnekek”, azok közül is a boszniai bogumilok üldözése kötötte le. A pápák is azok ellen szólították föl beavatkozásra a magyar királyokat. Akkor még Bosznia vitathatatlanul és stabilan a Magyar Birodalom része volt.
Eretnekségre hivatkozva üldözte a magyar nyelvű könyveket, akkor is, ha a szöveg megfelelt az Egyház éppen érvényben lévő „irányvonalára”. Magyarra fordított evangéliumokat is égettek.
Általában üldözték a magyar írásbeliséget, - és az írástudást is. / V.Cs. nyomán azt is sejthetjük, hogy miért?/
A „Mágus - pörökben” gyakran előforduló vád, hogy a táltos, harsány vagy igric, betűvetésre és régi mondákra oktatja a fiatalságot.
A „pogány” hagyomány átmentése
A tatárjárást követően gyakori vád: konspirálnak a tatárokkal. A nép tehát érintkezett velük.
A hadakozásban meggyöngült országban még az inkvizíció súlyosbodása is bekövetkezett, újabb csapásként.
Ezidőtájt határozták el a magyar táltosok, hogy mai szóval élve „belső emigrációba” vonulnak.
Ettől kezdve kerülték a nyilvános föllépést, a „táltos-inasnak” szóban adták át a tudást, a „tudományt”, az ősi igazságot, s annak meg kölle azt tanúni!
Kifelé megmaradtak javasnak és gyógyítottak ”Isten” nevében.
A betegre bízták, hogy melyik, vagy milyen istenre gondol, a bölcsnek mindegy melyik szögre akasztja a subáját, alapon.
A táltosok titkos szervezete behálózta az egész Magyar Birodalmat.
Az összekötő szálak az egyes csoportok között a törökdúlás idején szakadtak szét.
Elsorvadhatott sok sejt azért is, mert életét vesztette a „mester”, vagy az, akinek átadhatta a tudományt.
A Rába-közben, azon belül a Hanságban, meg a Rába mocsaras lapályain a hagyomány átmentődött századunkig.
A „Mágus-pörökben” nagy számmal szerepeltek Nyugat-magyarországi táltosok, Győr, Kapuvár, Szigetköz és Csallóköz falvaiból is.
A Rába-közi „tudók” összetartottak, ismerték egymás gyöngéjét, erejét és kicserélték tapasztalataikat. A praktikus tudományok –mint a gyógyítás – mellett nagy súlyt helyezetek a „régi hit” hagyományainak ápolására. Legfontosabbnak a bölcselet megőrzését tartották, de a mondákat és a „törvényt” sem hanyagolták el.
Utódaikat sokrétű szempontok alapján választották meg, teljesen függetlenül attól, hogy az alkalmasnak ítélt tanítvány rokonuk volt-e vagy sem, fiú-e, vagy lány.
A „sámánok” nem csak utódokat szemeltek ki, hanem médiumnak alkalmas személyeket is, meg egy „második gárdát” melyet talán segítőnek, segédszemélyzetnek nevezhetnők. Ezektől, meg az „ördöngösségben” félúton megreked jelöltektől kiszivárgott egy s más. Ebből táplálkozott a néphit.
A „sámán szerzet” feje a bácsa, olyan főtáltos-féle, elsősorban tanítómester, amint azt föltehetőleg kínai eredetű neve – bá-tzö – is jelzi. Tisztét az előd, a kaszaüllő és a kalapács átadásával továbbítja utódjának. Az üllőre jeleket farag, melyek révén a közösség vezetését illetően tanácsot ád néki.
”Megszabja az irányelvet” –mondhatnók mai megfogalmazásban.
A „BÜÜN” – az ősi vallás – szubkultúrája mellett létezett egy manicheista eredetű szerzet is, a Rába-közi vándorborbélyok céhén belül, vagy annak álcázva.
Ezek közt is voltak „sámánok”, akik a „BÜÜN” társaságnak is tagjai voltak.
A vándorborbélyok a besenyőkkel kerültek a Rába-közbe, manicheista papok voltak.
„Pogányságuk” a „cucurbita” eretnekségre vezethető vissza. Megnevezésük- „tökösök”- a tök latin nevéből ered, amit azért kaptak, mert a manicheistáknál – közelebbről a kunok és besenyők manicheizmusában – rituális szokás volta hívő férfiak fejének borotválása.
A puritán manicheistáknál másutt is.
A borotválás szokása az iszlámba is átkerült. Az iszlám mindenekelőtt a manicheizmust emésztette magába, például török-tatár közegben, még a manicheista kultúra virágzó központjában, Ujgurisztánban is.
Jó Szomszédok Szabadsága
Istennel való harmónia azonos a természetbe illeszkedéssel.
Minden helyes, ami természetes. Természetes a vágy és a vágy oltása, az éhség és az éhség oltása, a szomj és a szomj oltása. Az ember cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek ott a határa, ahol valaki más cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek a határába ütközik.
E világképben az ember nem a teremtés koronája, hanem a teremtmények egyike. Az ember azon túl azonban, hogy az állatok egyike, az istenek próbálkozása az alkotószellem megtestesítésére.
Az északi táltos, akit az éghajlat könyörtelensége rákényszerített a lehetséges fokú tévedhetetlenségre, a természetben megfigyelt jelenségekből vonta le következtetéseit, azaz harmóniában maradhatott az istenekkel.
Zord, váltakozó éghajlatú övezetekben minden egyén kreativitására szükség van.
Ott végzetes tragédiákhoz vezethet és évezredekkel korábban még inkább azokhoz vezetett volna, ha bármelyik családtag belefojtja a szót a másikba, ha semmibe veszi azok megfigyeléseit, tapasztalatait, vagy parancsuralmi állapotok közepette érdektelenné teszi őket elgondolásai támogatásában.
A „BÜÜN” mesterei ezt így fogalmazták meg: „ahol a nőket kizárják az élet alakításából, ott a társadalmat esze háromnegyedétől fosztják meg”.
Szerintük a szolgaság már a családban kezdődik. Ahol szabadság van a családban, ott szabadság van a társadalomban is.
A társadalom szabadságának másik alappillére a „Jó Szomszédság Törvénye”.
A Jó Szomszédság Törvénye értelmében mindent szabad, ami nem árt „más”-nak. Ez magába foglalja az állat- és növényvilághoz való viszonyát is. A „más” tehát nem csak egy másik ember lehet!
A BÜÜN vallás etikájában az élethez minden élőlénynek joga van, a „dúvadnak is”, a gaznak is. „Írmagostól semmi féle férget, semmi féle gazt nem szabad kiirtani, mert az is istenek gyereke, és nem tudhatjuk mi vele az „Egek szándóka”.
A Jó Szomszédság Törvénye továbbá nem csak azt jelenti, hogy békésen húzom meg érdekeim határát szomszédaimmal, hanem azt is, hogy nem hagyom őket bajban.
Az ős-európai, ős-uráli eszmerendszer kialakította a Jó Szomszédság Törvénye jegyében azt az etikát, amely a modern humanizmusban tört felszínre az európai ember lelkéből.
A jó cselekedet, a jó cselekedet lehetőségének keresése a BÜÜN vallás híve számára út volt, a lelki és szellemi finomodás tökélyre vitelében, keresztény terminus technicus-szal, az üdvözüléshez.
Az „üdvözülés”, a szentté válás a BÜÜN vallásban nem csak az ember érdeke, hanem az „Istenség”-é is. Még pedig azért, mert a gondolkodó és érző élőlények, tehát az állatok, köztük az ember és a növények is, életük folyamán gyarapítják, finomítják szellemkvantumukat. Matériát alakítanak vissza szellemanyaggá.
Prev: A legősibb eurórópai hagyaték M.I. nyomán
Next: A történelem egyszerűen megismétli önmagát G.L. nyomán
forrás: http://okolonia.multiply.com/journal/item/23/23
Csillagszülött nyomán...